Bár emberünk mostanában gyúr, mint állat és a "szemes takarmányt" sem veti meg 🙂 #napozim #szteroid

A második világháborút követően Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként DUPLÁZÓDTAK. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint. Ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett.

"Mi van negatíííív???!!" Tiv Tivy - Szökik a málna 🙂

VV Rico megrángatta, torkaszakadtából üvöltözött egyik villatársával, VV Renivel, majd mindennek elhordta a lányt. VV Rico kirohanását és viselkedését egy ismert büntetőjogász és egy civil jogvédő is bűncselekménynek nevezett. Az elkövetkező hetekben szakembereket küldenek be a villába, akik azt fogják megmutatni a villalakóknak, hogy lehet a mindennapi konfliktushelyzetekben erőszakmentesen és asszertívan kommunikálni!

Egy vagyonért játssza újra Jack Sparrow kapitányt az 59 éves Johnny Depp. Öt évvel az utolsó film után visszatér A Karib-tenger kalózaihoz...

Z generáció = 1995 és 2012 között született emberek A közösségi médiának köszönhetően már tényleg szinte bárkit bármikor elérhetünk, az ezeket a platformokat már gyerekkora óta ismerő generációt mégis sokszor a legmagányosabbként említik. A másokkal való kapcsolat szükségessége az ember veleszületett, evolúciós sajátossága. A magány és az abból eredő szorongás vagy kényelmetlen állapot akkor következik be, amikor valaki szándékot érez arra, hogy kapcsolatba lépjen másokkal, és ezt meg is akarja tapasztalni a valóságban. Egy tavalyi felmérés szerint a Z generáció (54 százalék) minden második tagja arról számolt be, hogy rendszeresen magányosnak érzi magát – ezek a számok pedig sokkal magasabbak, mint a többi generáció esetében. A közösségi média sem segít! Míg a digitális világot közösségi térnek tekintjük, az ember általában nem kapja meg azokat a mélyebb kapcsolatokat, amelyekre szüksége van a való életben. Ironikus módon ezek a platformok, amelyek célja, hogy közelebb hozzák egymáshoz az embereket, hozzájárulhatnak a magány érzéséhez és a személyes kudarctól való félelemhez, sőt fokozhatják is ezeket az érzéseket. Mindez negatívan hat a mentális egészségünkre. A közösségi média túlzott használata emellett elősegítheti az összehasonlítás gondolkodásmódjának, illetve a kétségbeesés érzésének kialakulását is. A társadalmi összehasonlítás csapdája gyorsan megkérdőjelezi az embereket saját életükkel, társas viszonyaikkal kapcsolatban, ami miatt könnyen elégedetlennek érezhetik magukat. A fiatalabb generációk számára ezért fontos nyomatékosítani, hogy amit az interneten látnak, vagy amit mások mutatnak, az nem mindig a valóság! Mivel kerülheti el a Z generáció a magány érzését? A szakértő tanácsa : Ahol csak lehet, helyezze a hangsúlyt a mély kommunikációra, és őszintén mondja el másoknak, mit érez irántuk, és mit jelentenek a számára. Arra kell törekedni, hogy minél rendszeresebben keressük fel azokat, akik közel állnak hozzánk. Forrás : Index.hu

Sziasztok! Ezt a képet ma lőttem a Városmajor utcai posta előtt. Pont úgy állt be az “Úr” hogy egyik oldalra sem lehetett mellé állni jó szívvel és minden egyéb hely foglalt volt elég bosszantó! Ráadásul még csak nem is a postára ment, mint kiderült..

A Lidl Plusz alkalmazásnak nincs túl sok értelme, de van egy funkciója, ami miatt szeretem használni. Ez pedig az, hogy elmenti a vásárlások blokkjait, így például bármit veszel, amire garancia jár, akkor nem kell félned, hogy elveszik a blokk. (Vagy olvashatatlan lesz a hőpapír egy hónap után.) Kíváncsiságból előkerestem az egy évvel ezelőtti blokkokat, és elmentem a Lidlbe ma megnézni, mennyibe kerül ugyanaz most, írja a Kiszámoló blog szerzője, alább a folytatás. Forrás: https://kuruc.info/r/2/249156/

Infláció Magyarországon A forint 1946. évi bevezetése után, az újjáépítés éveiben, jelentős volt az infláció. 1952-ben a fogyasztói árak mintegy 250 százalékkal voltak magasabbak, mint 1946-ban. 1952 után, az addigra létrejött szocialista tervgazdálkodás viszonyai között egészen 1968-ig árstabilitás volt, az életszínvonal emelkedett. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmusban ismét infláció alakult ki, 1989-ra az árak több mint megháromszorozódtak. Az 1989 utáni hat év során a piacgazdaságra való áttérés nehézségei miatt több száz százalékos volt az infláció, a GDP, a reálbérek mintegy 20 százalékkal csökkentek. Majd 1995 után lassult, „egyjegyűvé” vált az infláció, és megindult a gazdasági növekedés.